🇺🇸 Donald Trump amerikai elnök aláírta az Oroszország és kereskedelmi partnerei ellen súlyos szankciókat lehetővé tevő, Lindsay Graham elhunyt szenátor nevét viselő törvényt. A törvény lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok elnöke 100 százalékos vámokat vezessen be az orosz földgáz és kőolaj öt legnagyobb felvásárlója ellen, 500 százalékos vámot vessen ki minden Oroszországból az USA-ba érkező árura, szankciókkal sújtsa az orosz árnyékflottát, a teljes orosz pénzügyi szférát, beleértve a központi bankot, valamint a teljes felsővezetést Vlagyimir Putyinnal kezdve. Trumpnak 30 napon belül kell döntenie a szankciók alkalmazásáról (tehát még a félidős választások előtt), amennyiben pedig nem akarja bevezetni őket, indoklást kell benyújtania a kongresszusnak. A kongresszus nem kötelezheti a szankciók bevezetésére, azonban azok feloldása már az amerikai szenátorok és képviselők akaratától függhet. A törvény legsúlyosabban Kínát és Indiát érintheti. Oroszországgal együtt mindkét ország jelezte is kifogásait a törvénnyel kapcsolatban, és kérdéses, hogy jelen helyzetben fel meri-e vállalni annak alkalmazását Trump elnök, tudván, hogy a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet miatt ezen országok számára jelentősen nőtt az orosz kőolaj értéke, az orosz energiahordozók teljes kizárása így is növelné a rekordközeli árakat (az USA-ban is), ráadásul pont most látszanak újrakezdődni a közvetlen tárgyalások Kijev és Moszkva között amerikai közvetítéssel, ezek pedig minden bizonnyal megszakadnának a szankciók bevezetése esetén. Ellenben, ha nem lép Trump, ellenfelei ismét azzal vádolhatják otthon a választások előtt, hogy az oroszoknak akar kedvezni. Persze Trump válogathat is a szankciók között, ha meg tudja indokolni egyes lépések elmaradását, és valószínűleg ebbe az irányba is fog elmozdulni, de így is nehezen kiszámíthatóak a törvény következményei, elsősorban a világpiacokon kialakult helyzet miatt. A törvény egy passzusa szerint az elmúlt hónapban az orosz földgázexport 15 százalékánál kisebb mennyiséget vásárló országokat nem érintik a szankciók, Magyarország azonban így is fenyegetett maradhat a kőolajvásárlások miatt. A feltételes mód azért indokolt, mert az idei, a Barátság-kőolajvezetéket erintő leállások miatt nem biztos, hogy az elmúlt 12 hónap alapján Magyarország is az öt legnagyobb kőolajfelvásárló között van, más kérdés, hogy legkésőbb a 180 nap múlva esedékes következő felülvizsgálatkor jelen állás szerint úgyis bekerülnénk ebbe a körbe. Nem véletlenül tárgyaltak a kormány képviselői is Washingtonban egy esetleges kivételről, az előző kormány általuk is sokat kritizált nyomdokain haladva, ugyanis, bár a Tisza-féle kormányzat le akar válni az orosz energiahordozókról, 30 napon belül ez teljesen esélytelen lenne. Meglátjuk, hogy az eddig az EU-hoz való igazodást leszámítva eléggé súlytalan és irányvesztett magyar diplomácia mit tud elérni ebben az ügyben. A magam részéről arra számítok, hogy szerencsénk lesz, a törvény ugyanis egyértelműen nem a kis vásárlókról, hanem India és Kína Oroszországról való leválasztásáról szólna, így a kivétel megszerzésére jók a kilátások akkor is, ha a törvény a maga teljes szigorával lenne alkalmazva, ami már eleve kérdésesnek tűnik.
- 39
- 7
- 7
- 4
- 3
- 2
- 2
- 1
- 1
- 1
- 1